Semminek nincs nagyobb hatalma ezen a világon, mint a
Történeteknek.
Ha azt akarod, hogy a világ változzon, változtasd meg a történeted.
(Michael Margolis)
Nap mint nap mesélünk magunkról történeteket, és hallgatjuk mások élményeit. Az újabb pszichológiai kutatások rámutattak arra, hogy a történetek megformálásának módja sok mindent elárul az elbeszélő személyről, pszichés állapotáról és a világhoz való viszonyáról.
A szóhasználat és a történetformálás jellegzetes módjai megbízható eszköze a személyiségjegyek, szervezeti jelenségek, vagy akár a csoportközi folyamatok elemzésének. Továbbá általuk olyan jelenségek feltárhatárása is lehetséges, amire a kérdőívek vagy más kvalitatív elemzési technikák nem képesek.
Ehhez nyújt segítséget a NarrCat automatikus szövegelemző rendszer, ami egyének, illetve csoportok társas viselkedését befolyásoló pszichológiai tényezők feltárására szolgál. A történetek szövegének tartalmi és szerkezeti sajátosságai alapján a NarrCat számszerű információval szolgál az elbeszélő személyek viselkedését befolyásoló számos pillanatnyi és tartós pszichológiai tényezőkre vonatkozóan.
SZEMÉLYISÉG
A történetek megformálásának módjai gazdag információt nyújt a személyiségfejlődés vagy a társas alkalmazkodás folyamatairól, a megküzdési készség állapotáról vagy zavarairól. A nyelv vizsgálata olyan pszichés területekbe is betekintést enged, ami kérdőíves eljárásokkal nehezen feltárható.
CSOPORT
Az együttműködésen alapuló csoportok eredményességéhez és fenntarthatóságához nélkülözhetetlenek a csoporttagok közös történetei, melyek a vezetői vízió erejéről, a csoportkohéziót meghatározó tényezőkről, valamint a csoporttagok elégedettségéről és elköteleződéséről árulkodnak.
CSOPORTKÖZI VISZONYOK
A társadalmi csoportok között gyakran kialakuló konfliktusok mindig megszólítják az érintett csoportok múltjáról szóló történeteket, melyek a politikai retorika, a média, a közbeszéd és az oktatás csatornáin keresztül hozzájárulnak a konfliktust tápláló sérelmek és előítéletek enyhüléséhez avagy súlyosbodásához.
